2008. október 28., kedd



Mostmár komolyan elkezdhetném a blogom írását, és szórakoztathatnám azt a néhány eltévedő olvasót, ki rátalál a lapomra. Csodát persze nem kell várni, és zaftos történeteket sem - egy korosodó újdonász blogírótól -.
Zajlanak körülöttem az események, de egyelőre még szokatlan, hogy erről a nagy nyilvánosság előtt írjak vagy polemizáljak. Lassan befejezéshez közeledik a lakásfelújítás, és a pénztárcánk ennek arányában kiürülni látszik /nyelvszakos olvasók most ne húzzák a -germanizmusért- a szájukat.
Szerencse, hogy kellemesen csordogál az ősz, szinte kínálja a kertimunka végzését - van aki most szüretel, köszönhetően az időnek -.
A múlt héten Tokajban jártunk, persze szakadt az eső és elmosta a szüreti felvonulást és az igen jónak induló szüreti napokat. Rendeztünk egy csoportos kiállítást a művelődési társaság tagjainak a görögkeleti templom belsőterében. A kiállítás zárásakor meglepődtem, milyen sokan látogatták a kiállítást -főleg külföldiek-. Jó volt olvasni kanadai, portugál, japán, spanyol, német beírásokat. Tudja mindenki: Tokaj a Világörökség városa.
Szóval kellemes és hosszú az ősz. Erről jut eszembe, a fügefánk rekord termést hozott idén, és még most is be-beérik egy-két szem a kellemesen édes, finom gyümölcsből. Gyerekkoromban mindig arról ábrándoztunk, hogy egy kicsit szeretnénk délebbre lakni, ahol a tél inkább őszies vagy tavaszias, és hó csak a hegyekben örvendezteti a sportolni vágyókat. Lehet, hogy a kívánság a Föld melegedésével valóra válik? Erről jut megint eszembe, az őszi avarégetés, amely jellegzetes esti foglalaltossága az évszaknak. Gyermekkoromtól kísérnek az illatok, hangulatok. A helyi önkormányzat ajándékoz ugyan öt db zsákot ingatlanonként a füstölés ellen, de kérdem én: évi kétszázezer zsák -ami harminc évig biztosan zsák marad- nem szennyezi-e jobban a környezetet? Vagy egy környezetkímélő airbus 380-as egyszeri felszállása során keletkező, száz kilós nagyságrendű széndioxid? Felettünk még nem járnak zöldnek mondott repülők....

Múlt héten kedves festő barátom -Korbely István szarvasi festőművész- belvárosi kiállításán voltunk. Nagyszerű környezet, színvonal és a képek is nagyon jók. Javaslom a Teaház udvarát mindenkinek, az ötödik kerületben a Károlyi M. utcában.
Van más is: nagyapa leszek nemsokára. Karácsonyi ajándéknak tűnik, reméljük nem a Télapó hozza.
Kiállításra is készülök,  november 27-én Pécsett -a kultúra leendő fővárosában- lesz egy kamara jellegű kállításom. Köszönöm a bátor vállalkozóknak, hogy egy egész lámpaboltot alakítanak át a kedvemért galériának. November 27, 17 óra -ha jól tudom-. Majd felteszem a meghívót.
Más.
Hódmezővásárhelyen kiálllítás van Picassó kerámiákból. A francia testvérváros kölcsönadott kiváló kerámiákat a művésztől. Jut eszembe, kerületünkben élt Csekovszki Árpád keramikus művész /európai szinvonalú a kiállítása itt , a kerületben/,ebből a városból nagy díjjal tért haza az ötvenes évek végén vagy a hatvanas évek elején . A város nevét csak azért nem írom, mert nem tudom helyesen írni/ Valöris magyar kiejtésben/. A hétvégén a temetőbe megyünk, / emlékezünk az ősökre/ és nagyon szeretném látni a kiállítást.
Remélem aki olvassa, talál magának egy-egy részletet, ami felkelti érdeklődését. Lehet írni. Szóval, indult a blog.

2008. október 14., kedd

Köszönöm a családomnak, hogy csináltak nekem egy oldalt, ahova az alkotásaimat és a gondolataimat leírhatom. Milyen legyen az oldal? Ezt még ki kell találjam, és kell még egy pár nap, hogy tudatosuljon bennem: nekem ezt az oldalt üzemeltetnem kell. Megpróbálom a lehetetlent, és alkotásokról, emberekről, kiállításokról - tehát mindenről - fogok írni, ami velem történik. Remélem valaki olvasni is fogja, és ha úgy gondolja, akkor válaszol és kérdez.
Szép estét mindenkinek.

2008. október 7., kedd

Gondolatok


A föld, a víz, a Nap, a tűz, és a lélek szerencsés találkozásából születtek ezek az alkotások, melyek több ezer év tradícióit hordozzák magukban. Megtiszteltetés számomra, hogy egyik további álmodója lehetek, és lelkemet adhatom agyagból lévő tárgyaim készítéséhet.

From the fortunate encounter of earth, water, sun, fire and spirit were born these artworks which involve traditions of a thousand year. It's an honour for me that I can be one of their carriers, and I can bring my soul, preparing things made of clay.

Aus der glücklichen Begegnung von Erde, Wasser, Sonne, Feuer und Geist geboren wurden diese Kunstwerke, die Traditionen der tausend Jahre. Es ist eine Ehre für mich, dass ich eines ihrer Träger sein kann, und ich kann meine Seele zur Vorbereitung Dinge aus Ton gebe.

Bemutatkozás



1949. június 25-én születtem Budapesten. Rákoshegyen nőttem fel, a XVII. kerületben. Itt folytattam középiskolai tanulmányaim is. Első mesterem, akitől a szakma fogásait tanultam, Zsichla Károly. 1980 óta dolgozom "agyagosként". Első önálló kiállításom 1992-ben az OTP-galériában volt. Az elmúlt 12 évben számos egyéni és csoportos kiállításon részt vettem. Kiállítóként és művésztelepek résztvevőjeként jártam már Ausztriában, Németországban, Romániában és Spanyolországban.



I was born on 25th of June in 1949, in Budapest. I grew up in Rákoshegy, in the XVII. District. I studied here, as well. My first master from whom I learnt the first tricks of this trade was Károly Zsichla.I have been working as a "potter" since 1980. My first permanent exhibition was in 1992 in the gallery of OTP. In the last 12 years I took part in several individual and grouped exhibitions. I have been to Europe as an exhibitor and as a participant in artist compounds to Austria, Germany, Romania and Spain.




Ich war am 25. Juni 1949, in Budapest geboren. Ich wuchs in Rákoshegy auf, in der XVII. Bezirk. Ich studiere hier auch. Meine erste Master aus dem ich gelernt die ersten Tricks dieses Handels war Károly Zsichla.Ich arbeite als "Potter" seit 1980. Meine erste ständige Ausstellung war in 1992 in der Galerie der OTP. In den letzen 12 Jahren habe ich an mehreren Einzel-und gruppiert Ausstellungen. Ich war in Europa als Aussteller und als Teilnehmer Künstlers Verbindungen in Österreich, Deutschland, Rumänien und Spanien.